Milyen hatással van a testünkre a stressz?

A stressz működésének a megértése azt az előnyt teszi lehetővé számunkra, hogy jobban tudatában és érzékenyebbek legyünk a saját tűrőképességi szintünkre, és tudjuk, hogy mikor és hogyan tegyünk proaktív lépéseket. Ez a fokozott tudatosság abban is segítséget nyújt, hogy jobban törődhessünk a családunkkal, barátainkkal és kollégáinkkal. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan tényt a stresszről, amelyeknek a legtöbb ember nincs tudatában:

#1 tény: A test nem tesz különbséget nagy vagy kis stressz között.

Az emberi test nem különbözteti meg egymástól a NAGY és a kis stresszt. Mértékétől függetlenül a stressz előre meghatározható módokon hat a testre. Egy tipikus stressz reakció, amelyet legtöbbünk naponta több tucat alkalommal átél, 1400 különböző biokémiai reakcióként hat a testünkben. Ha hagyjuk, hogy ezek a reakciók akadálytalanul és ellenőrizetlenül lejátszódjanak, az eredmény a korai öregedés, a kognitív képességeink megromlása, energiaveszteség, valamint a hatékonyság és a tisztánlátás elvesztése lesz. További tartalmak a hétköznapi stressz szervezetünkre gyakorolt hatásairól.

#2 tény: A stressz eredményeképpen az okos emberek ostoba módon cselekszenek.

A stressz egyik hatása az agykutatók által „kéregállománybeli gátlásnak” nevezett jelenség. Ez a jelenség magyarázatot ad arra, hogy az okos emberek miért cselekszenek stresszhelyzetekben ostobán. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy a stressz megbénítja az agy egy kis részét, minek eredményeképpen nem tudjuk a tőlünk telhető legjobbat adni. Amikor koherenciában vagyunk – egy olyan állapotban, amikor kognitív képességeink élesek, érzelmileg nyugodtak vagyunk, és fokozottan tiszták az érzelmeink és a gondolataink –, az agy a szív és az idegrendszer harmóniában működnek egymással. Ez a koherencia állapot segíti a kognitív funkciók működését – mentálisan, érzelmileg és fizikailag is csúcsteljesítményt tudunk nyújtani.

#3 tény: Az emberek érzéketlenekké válhatnak a stresszre.

Habár fiziológiailag átéljük a stresszt, mégis mentálisan érzéketlenné válhatunk rá, mert annyira hozzászokunk. Egyes emberek olyannyira hozzászoktak a napi nyomáshoz, irritációkhoz és az élet kisebb-nagyobb kellemetlenségeihez, hogy az egész elkezd normálisnak tűnni számukra. A kis stresszek azonban gyorsan felhalmozódnak, és talán észre sem vesszük, mennyire károsan befolyásolják a mentális és érzelmi tisztánlátásunkat és általában az egészségünket, amíg nem hozunk meg egy rossz döntést, reagálunk túl valamit, vagy találjuk szembe magunkat egy nem kívánt diagnózissal az orvosnál.

#4 tény: Irányítani tudjuk, hogyan reagálunk a stresszre.

Nem kell az érzelmeink, gondolataink és attitűdjeink áldozataivá válnunk. Irányítani tudjuk, hogyan reagálunk a stresszre, és érzékenyebbé válhatunk a stresszhelyzetekre, valamint arra, hogy milyen hatást fejtenek ki ránk, mielőtt még fizikai, mentális vagy érzelmi panaszként jelennének meg. Léteznek egyszerű, tudományosan igazolt megoldások a stresszre, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy átalakítsák a saját stressz válaszaikat.

#5 tény: A legjobb stratégia az adott pillanatban kezelni a stresszt.

A legjobb módja a stressz kezelésének abban a pillanatban tenni valamit, amikor magát a stresszt érzékeljük. Amerikaiak milliói alkalmazzák sikertelenül a „túlenni magukat, majd kihányni” megközelítést a stresszel kapcsolatban. Egész nap stresszelnek, azt hívén, hogy megvárhatják, amíg majd később mondjuk egy esti jóga óra, egy edzőtermi edzés, vagy egy hétvégi pihenés keretében megnyugodhatnak. Sajnálatos módon azonban, amikor elhalasztjuk a saját belső egyensúlyunk megteremtését, a testünk már rég aktiválta a stressz reakciót és az egészségünk károsodik.