A boldogság matematikai képlete

Több elismert ember szerint az élet értelme a boldogság keresése. Sajnos kevesen szólnak arról, hogy mi is igazából a boldogság, és hogyan lehet megtalálni azt. A Dalai Láma szerint az alábbi 8 dolog segíthet megtalálni a boldogságot.

Deepak Chopra, A boldogság receptje c. könyvében azt írja, hogy az emberekben az a benyomás él, hogy a boldogság a siker eléréséből, a vagyon felhalmozásából, a jó egészség megőrzéséből és az értékes kapcsolatok kialakításából fakad. Társadalmunk legalábbis ezt a meggyőződést sulykolja belénk nap mint nap. Ez azonban tévedés. A siker, a vagyon, a jó egészség, és a jó kapcsolatok a boldogság melléktermékei, nem pedig kiváltó okai. Amikor boldog vagy, nagyobb valószínűséggel hozol olyan döntéseket, melyek következményei a fenti dolgok. Ennek fordítottja azonban nem igaz.

A pozitív pszichológia vezető kutatói szerint a boldogság képlete a következő:

B = R + É + Ö

azaz a Boldogság = a Rögzített érték + Életkörülmények + Önkéntes tevékenységek összegével.

Sonja Lyubomirsky, Ed Diener és Martin Seligman kutatásai szerint leginkább e képlet elemeivel lehet leírni a boldogságot.

A rögzített érték azt jelenti, hogy a tanult vagy öröklött viselkedési normáink szerint egy adott szituációt problémaként vagy lehetőségként élünk meg, azaz optimistán vagy pesszimistán állunk alapban a dolgokhoz. Kutatások bebizonyították, hogy ezen az értéken a következő módszerekkel lehet változtatni. Gyógyszerekkel, melyek hatása csak rövidtávon válik be és mellékhatásokkal jár. Kognitív terápiával, amely a negatív beállítottságot és meggyőződéseket hivatott felcserélni pozitív gondolatokra. Ennek a módszernek a hatékonysága bizonyos esetekben felér a gyógyszeres kezelésekkel. Meditációval, melynek számos pozitív hatása van nemcsak az agyban, de a teljes testben is. Ma már ezt a tényt a nyugati világ kutatói is elismerik, sőt mérni is tudják ennek biológiai, kémiai, és fiziológiai eredményeit. Ezt a kevesek által ismert és alkalmazott módszert leírhatjuk úgy is, hogy a prefrontális kéreg, a magasabb rendű gondolkodás székhelyének aktivizálása, mely serkenti az ingerátvivő anyagok (neurotranszmitterek) – pl. a dopamin, a szerotonin, az oxitocin és az agy által termelt ópiátok – kibocsátását. A dopamin antidepresszáns, a szerotonin a megnövekedett önbecsülésért felelős, az oxitocint a gyönyör hormonjának is tartják, az ópiátok pedig a test fájdalomcsillapításáért felelős anyagok. Tehát belátható, hogy a meditáció a legeredményesebb módszer a boldogságérzet megváltoztatására, hiszen képes ezeknek a vegyi anyagoknak az összehangolt, megfelelő adagolására és felhasználására. Mi mégsem ezt a módszert alkalmazzuk leggyakrabban.

A képlet második összetevője az életkörülmény. Mindenki vágyik a mind jobb életkörülményekre a jelenlegi szintjétől függetlenül. De ez a boldogság roppant múlandó. Gondoljunk csak a boldogtalanná váló lottó milliomosokra, vagy akár magunkra, miután elértünk egy jobb életszínvonalat, és ismét valami más után epekedtünk.

A boldogság képlet végeredménye csaknem 50%-ban a harmadik tényezőtől, az önkéntes tevékenységektől függ. Azoktól a tevékenységektől, melyeket az ember önszántából csinál nap mint nap. Meglepő módon a kutatók azt találták, hogy e tevékenységek közül nem a személyes örömszerzés céljából végzettek a legjelentősebbek. A jó étel vagy ital, a szeretkezés, vagy egy moziélmény csupán múló boldogságot okoz. Hatása a pár órától a pár napig tart, és az azonnali kielégülést hirtelen visszaesés követi. A kreatív önkifejezést találták a kutatók a legjelentősebb és legeredményesebb boldogság faktornak, melynek eredménye akár egy életen át is elkísérhet minket.

Adódik a filozofikus kérdés: Vajon képesek-e az emberek a valódi és tartós boldogság megélésére?

Az emberek túlnyomó többsége szerint az élet egy szenvedés, mely számos formában, negatív események sorával keseríti meg a mindennapjainkat, és végül halállal végződik. Így a boldogság elérése nem más, csupán illúzió. Emlékezetük és képzeletük miatt az emberek sokat szenvednek. Magukban hordják a múlt sebeit és fájdalmait, és készülnek arra, hogy a jövő milyen negatív dolgokat tartogat számukra, és azt hogyan fogják megélni. Mivel ezekre készülnek és koncentrálnak, ezért nem is lehetnek igazán boldogok. Legalább is csupán a boldogság képletének alkalmazásával aligha.

A szenvedés igazi forrásai az idők során nem sokat változtak, így amíg ezekre nem találunk megoldást, addig a legerősebb gyógyszerek, a legszeretőbb neveltetés és mások önzetlen boldogítása sem fog igazi eredményt hozni. „Élni annyi, mint félni a változástól, ragaszkodni az egóhoz és annak hamis ígéreteihez, és rettegni a halál közeledtétől.”

Aki egyetért ezzel az összefoglalással, és nem találta meg a boldogságát a képlet segítségével, annak további útmutatást az alábbi videó adhat.