Miért a szív, és nem az agy?
Tudtad? Minden kultúrában, és minden nyelvben egyértelműen több szólás-mondás és bölcsesség utal a szívre, mint az agyra, észre, értelemre összesen! Miért a szív és nem az agy a legtitokzatosabb szervünk? A legmodernebb tudományos kutatások már tudják erre a választ. De a kutatások előtti időkben honnan tudták mindezt?
Több ezer éven át őseink az emberi szívet tartották a gondolkodás, az érzelmek, a memória, és a személyiség központjának. A szívet tekintették a test valódi irányító szervének.
Szertartásokat végeztek, és technikákat fejlesztettek ki arra, hogy felhasználják a szívet az intuíció és a gyógyítás csatornájaként. Tradíciókat alkottak a szív megbecsülésére, melyet generációról generációra átadtak utódaiknak.
Példának okáért a biblia 66 könyvéből 59 foglalkozik a szívvel, és annak kiemelt szerepével. De mindannyian jártunk már templomban, ahol a szentképek ember ábrázolásában a szív kiemelkedő fontosságot kap. Miért emelték ki a festők, szobrászok ilyen mértékben ezt a szervünket, melyről a biológia órán azt tanultuk, hogy „csak” vért pumpál a keringési rendszerben szakadatlan?
Az irodalom is hemzseg az olyan idézetektől, melyekben a szívnek meghökkentő, vagy különleges feladatokat tulajdonítanak. Antoine de Saint-Exupéry például ezt írta: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
Bár az egykori pilóta is tudta, hogy elsősorban a szemünkkel érzékeljük a „látható” dolgokat környezetünkben.
A méltán híres Sacré Cœur-bazilika Párizs legmagasabb pontján, a Montmartre-on található, és a „Szent szív” nevet kapta. A templomot annak az 58 ezer francia katona emlékének szentelték, aki a poroszok elleni háborúban esett el. Vajon miért?
Az ókori egyiptomi vallás szerint, ha valaki meghalt Maat istennő egy mérleg segítségével döntötte el, hogy a szíve elég tiszta-e ahhoz, hogy tovább léphessen, vagy újra inkarnálódnia kellett újabb feladatokkal. A szívet tette a mérleg egyik serpenyőjébe, a másikra pedig egy tollat.
Ha valaki egy kedves gesztust szeretne tenni édesszájú barátjának, akkor talán szív alakú sütit süt, vagy agy alakút? Mondjuk már arra is láttam példát, de az meglehetősen gusztustalanra sikerült. Érdekes, hogy míg egyiket ízléstelennek tartjuk, a másikat akár a karácsonyfára is felaggatjuk.
Az operettek szövegében is fontos tanítások jelennek meg, mint például Johann Strauss - A cigánybáró, Barinkay belépőjének jól ismert szövegében:
Mert a szív és az ész,
Együtt mindenre kész,
Mindig előre nézz,
Légy merész s célhoz érsz…
És akkor lássunk egy-két példát arra, hogy mi mindenhez hívjuk segítségül a köznyelvben a szívet.
“A bolond kibeszéli a szívét, a bölcs viszont a szívével beszél.”
(Benjamin Franklin)
“Egy jó kutyának, halála után, a legjobb helye a gazdája szívében van.”
“Ha egy félelmet szeretnétek eloszlatni, e félelem székhelyét a saját szívetekben keressétek, és ne annak a kezében, akitől oly nagyon rettegtek.” (Kahlil Gibran)
“Amikor két ember a szíve mélyén egyesül,
Képesek megtörni a bronz vagy a vas erejét is.
Amikor pedig két ember szíve mélyén megérti egymást,
a nyelv, amelyen szólnak, édes lesz és lenyűgöző, mint az orchideák illata.”
(Ji Csing)
“Az eltört kar tud dolgozni, de a megtört szív aligha.” (perzsa közmondás)
“Az igaz barát a szükség és a veszély válságos idején ismerszik meg; amikor segítségének nemessége megmutatja lelkének értékét és szíve hűségét.” (Ennius)
“Az anya a család szíve, és mosolya a szívverés.” (ismeretlen)
“Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. Célod van, s aki ismeri a célt, merje birtokolni a rávezető eszközöket is.
Ha mégis elgyöngülnél a cél előtt, fordulj a szívedhez tanácsért. Egy kis késlekedés nem árt: ami hamar áll elő, hamar a semmibe vész. Nincs jobb társ az erős szívnél, mely a kellő pillanatban átsegít a bajokon. Élj a szív törvénye szerint!
Akinek célja: a helyes élet – annak eszköze: az emberség.”
(Tatiosz: A szív törvénye)
“Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja.” (Gabriel García Márquez)
“A szív hangja – az igazság első szava.” (Tatiosz)
“Akinek jó szíve van, azt az öröm látványa boldoggá teszi. ” (Gustave Flaubert)
Ha érdekesnek találta a cikket, keresgéljen tovább a témában!
