Ki mondta, hogy szülőnek lenni nem stresszes?
Egy várva várt gyermek születése minden családban örömteli esemény. Bizonyos szempontból igaz, hogy a fiatal pár életének egyik legszebb és legboldogabb időszaka az új családtag érkezése. A gyakorló szülők azonban mindannyian tudják, hogy ez a felelősségteljes feladat nagyon sok energiát kíván mindenkitől a hétköznapok során. Főként a nap nagy részét a gyerekkel, és sokszor csak a gyerek társaságában töltő anya érezheti úgy, hogy igényei háttérbe szorulnak, a figyelemből és a törődésből csak az újszülöttnek jut. Ez az állapot az örömök ellenére vezethet frusztrációhoz, stresszhez, szülés utáni depresszióhoz.
Számos új feladatot kell megoldani a gördülékeny mindennapok biztosítására. A napirendet gyökeresen meg kell változtatni az új prioritásoknak megfelelően. Hirtelen az embernek sem magára, sem a háztartásra nem marad ideje. Segítség gyakran egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan áll rendelkezésre. Általában az is stresszt okoz, hogy hogyan kérjünk, vagy hogy elfogadjunk-e segítséget.
Ha sír a gyerek, torlódnak a napi feladatok, és éppen diszkomfortosnak érezzük magunkat az elmaradt hajmosás, sminkelés miatt, ugyan mi segíthetne ebben a helyzetben? Azt tudjuk, hogy a „nyugodj meg, majd ha nagyobb lesz, könnyebb lesz minden” típusú mondatok biztosan nem használnak senkinek. Valami gyakorlatiasabb segítségre van szükség.
Az emberi természet olyan, hogy ha egy tudatalatti minta beindul, akkor nem tud racionálisan gondolkodni. Elhiszi az ember, hogy ha most ebben a pillanatban nem lát más megoldást, akkor az adott helyzetre egyáltalán nincs is. Ez gyakran vezet elkeseredettséghez, síráshoz. Ha nyugodtan, higgadtan, a zavaró körülményektől mentesen átgondoljuk a helyzetet, a napirendünket, az igénybe vehető segítségeket, akkor általában látunk megoldást a problémára. De hogyan juthatunk el egy ilyen kiegyensúlyozott, nyugodt állapotba?
Tudományos tény, hogy az érzelmi változások kimutatható és mérhető hatással vannak a gyerekre is. Így nem csak az újszülött sírása van hatással a szülő viselkedésére, de az anya érzelmi állapota is hatást gyakorol a baba érzelmeire. A jó hír, hogy a szülő-gyerek érzelmi kapcsolat változásáért a stresszhelyzetben a szülő tud a legtöbbet tenni.
A megfelelő légzéstechnikával, valamint vizualizációs gyakorlattal mindez lehetséges. Pontosabban a légzés tudatos irányításával, és a negatív érzelmek pozitív érzelemre cserélésével, optimális működési fázisba történő aktiválásával, úgynevezett koherens állapotba kerülhet a szervezetünk. Tapasztalatok szerint némi gyakorlással a legnagyobb stresszhelyzeten is 2-3 perc alatt felül lehet emelkedni. A HeartMath Intézet által készített egyszerű, bárhol diszkréten használható Bluetooth szenzor segítségével mobiltelefonon keresztül azonnali és megbízható visszajelzés (biofeedback) segít a gyakorlásban.
Ha érdekesnek találta a cikket, keresgéljen tovább a témában!
