Szívbeli agy

A szívünknek van saját agya? A választ a neurokardiológia tudománya adja meg…

A kutató orvosok manapság az egyéni szervek vizsgálata helyett egyre növekvő számban a teljes szervrendszer, vagy a test egészének megismerésére irányítják figyelmüket. Ezzel a módszerrel már nem csupán egy szerv állapotát és annak betegségét képesek vizsgálni, hanem szervezetünk teljes megismerése is lehetővé válik. Ahogyan azt Dr. Rupert Seldrake olyan találóan megfogalmazta egyik könyvében: Nem lehet egy mondat értelmét feltárni csupán az azonos betűk összeszámolásával és azok ismeretével. A egyes betűk sorrendje, az azokból alkotott szavak jelentése, és a mondatban elfoglalt helyük egyaránt jelentőséggel bírnak. A szöveg teljes megértése nem elégséges csupán azáltal, hogy felsoroljuk hány a, hány b és hány egyéb betű található a leírt mondatban. Ugyanígy nem érthető meg testünk működése sem csupán a szervek anatómiai és funkcionális vizsgálata alapján, ha nem vagyunk tisztában rendszerbeli szerepükkel.    

A neurokardiológia nem új tudományág

A „szívbeli agy” fogalmát kutatásai eredményeinek összefoglalásaként 1991-ben alkotta meg Dr. J. Andrew Armour. Felfedezte, hogy van a szívben egy negyvenezer speciális sejtből álló kifinomult ideghálózat, mely gyakorlatilag ugyanúgy néz ki és működik, mint az agy neuron hálózata. Ez a belső szívidegrendszer ugyanúgy idegdúcok, neurotranszmitterek, fehérjék és támasztósejtek funkcionálisan rendkívül bonyolult hálózatából áll, mint az agy esetében, és ugyanúgy képes a tanulásra, az emlékezésre, sőt az érzékelésre, valamint az információk tárolására is. Ezek a struktúrák lehetővé teszik, hogy a szív önállóan is érzékelhessen bizonyos ingereket, valamint képes legyen az ingerek által közvetített információk megfelelő feldolgozására, mely alapján akár önálló döntéseket is hozhat.

A legújabb kutatások szerint a szív egy rendkívül komplex érzékelő és információ feldolgozó központ, mely a test sejtjei és szervei mellett az agy számára is küld információkat. A szívben felfedezett miniatűr agy és a koponyában található nagyagy tehát folyamatos összeköttetésben vannak egymással. A szívbeli agy nem csak informálja a fejünkben található agyat, hanem az ideg- és hormonrendszer, a pulzus, valamint egy rendkívül érzékeny elektromágneses mező segítségével befolyásolja is annak működését. A kutatók szerint a szív egyúttal egy hormonális mirigyként is funkcionál, hiszen a neurotranszmitterek által segíti bizonyos hormonok előállítását és kiválasztódását. Példának okáért az agy a szív utasítására termeli az oxytocin nevű rendkívüli jelentőségű hormont mely többek között a boldogság érzéséért is felel.

A szív "agyát" alkotó idegsejt csoport (sárga) a képen látható rekonstruált patkány szív felső részén helyezkedik el, annak a helynek a közelében, ahol a véredények belépnek és kilépnek a szervből. A többi szín a szív különböző területeinek a kontúrját mutatja, mint például a bal pitvar (zöld), jobb pitvar (zöldeskék), bal kamra (kék) és a jobb kamra (lila).

Forrás: https://www.sciencenews.org/article/new-3-d-map-illuminates-little-brain-nerve-cells-within-heart

A szív nem csupán egy pumpa

A kutatások eredményei alapján látható, hogy a szív nem csak egy pumpa, ahogyan azt korábban gondoltuk, hanem egy bonyolult információbefogadó és feldolgozó központ, egy intelligens rendszer irányító szerve. Kísérletek eredményei bizonyítják, hogy a stressz, illetve a negatív érzelmek megváltoztatják a szív ritmusát, mely információ eljut az agyba, ahol a kognitív funkciók szabályozása történik. Az érzelmi működést biztosító agyi központokban ezután gyengül a logikus gondolkodás, és ezáltal a döntéshozatal képessége, a tanulás képessége, valamint a memória. Pozitív érzelmek hatására ezzel szemben stabil és szabályos szívritmus indikálódik, mely erősíti az agyban a kognitív funkciókat.

A szív folyamatos elektromágneses pulzálása jelentős hatást gyakorol a szervezetben zajló folyamatokra. A szívdobbanások közötti apró időtartambeli változások, a szívritmus-variabilitásnak nevezett jelenség, folyamatosan és meglehetősen bonyolult módon változó képet mutat. A szívritmus változékonysága azt jelenti, hogy az egyes dobbanások között milliszekundumokban mérhetően ugyan, de hol rövidebb, hol hosszabb idő mérhető. Amikor ezek az eltérések szabályos változást mutatva következnek be, akkor a gyorsuló és lassuló szakaszok szabályos hullámképet mutatnak, viszont ha a változások rendszertelenül következnek be, akkor a szívverések közötti időbeli eltérések is szabálytalanok lesznek, mely szabálytalan hullámképet eredményez.

1. ábra: A szívritmus változása, azaz a szívdobbanások közötti apró időbeli eltérések

A szívritmus változékonysága életünk kezdeti szakaszában a legrugalmasabb, és ahogyan haladunk előre a korral, folyamatosan veszít rugalmasságából. A szívverés változékonyságának folyamatos csökkenése szerepet játszik számos stresszel és öregedéssel kapcsolatos betegség kialakulásában, mint például a szív és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, vagy éppen a daganatos megbetegedések.

A jó hír, hogy ez a képességünk edzéssel karban tartható bizonyos keretek között. Kutatások bizonyítják, hogy a szívritmus-variabilitás csökkenésében a negatív érzelmek játszanak leginkább szerepet. A harag, a düh, a szorongás és a félelem idézik elő a testünkben kialakuló inkoherens állapotot, mely jelentős energiaveszteséggel jár. A hála, a nagyrabecsülés, az öröm és a szeretet azok a koherens érzelmek, melyek a szívritmus-variabilitás növelését eredményezik, ami egy egészségesebb állapothoz vezet szervezetünkben.

A szív koherens állapota azonnali hatással van az agy érzelmi központjára, aki a koherencia fokozásával válaszol a jelzésre. Az így kialakult kétirányú információáramlásból a teljes testre kiterjedő koherencia érzés keletkezik, melynek hatására az autonóm idegrendszer stabilizálódik, és a szimpatikus és paraszimpatikus rendszer között egyensúlyi állapot alakul ki.

HRV – szívritmus variabilitás

Az olyan fejlett és bárki által egyszerűen használható mérőeszközök használatával, mint például a HRV (szívritmus-variabilitás) mérés, ezek a változások rendkívül jól követhetők. Negatív érzelmi helyzet vizsgálatánál csipkézett, szabálytalan hullámforma rajzolódik ki a görbén, míg pozitív érzelmek felidézése során szabályos és ciklikus hullám mintázatot láthatunk.

Ami ennél is fontosabb, hogy a szívverés ritmusa erőteljes hatást gyakorol a szervezetünk különböző funkcióinak működésére. Az agy természetes módon szinkronba kerül a szív működésével a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer segítségével. Az olyan pozitív érzések, mint a hála és a nagyrabecsülés, vagy a szeretet hatására a vérnyomás és a légzés ritmusa is hozzáigazodik a szívverés ritmusához. Ezek a funkciók egyértelműen a szív által keltett elektromágneses mező hatására szinkronizálódnak testünkben. A szív munkájának ritmikus mintázata elárulja a kísérletben részt vevő személy érzelmi állapotát, hiszen a mintázat jelentősen megváltozik az átélt érzelmek hatására. A negatív érzelmek szabálytalan, kevésbé ciklikus inkoherens mintázatot rajzolnak a HRV görbén, míg a pozitív érzelmek szabályos, ismétlődő koherens mintázatban öltenek testet.

2. ábra: Az Inner Balance Bluetooth szenzor által mért adatokból készült HRV diagram

A HeartMath Intézet tudósai kísérleti mérések alapján megállapították, hogy a szív rendelkezik a test szervei közül a legerősebb elektromágneses mezővel, mely mező információ továbbító és szabályozó szerepet játszik a szervezet sejtjeinek irányításában. Az agy és a szív elektromágneses mezőjének mérhető adatait összehasonlítva megállapították, hogy a szív esetében a mágneses mező ereje mintegy 5000-szer erősebb, mint az agy esetében.

Amikor a szív és az agy megfelelő összhangban dolgozik a szervezet irányításán, akkor úgynevezett koherens állapotban vannak. Ennek hatása nem csak a szervezeten belül mutatható ki a homeosztázis állapotának kialakulásával, hanem a megfigyelések szerint az alanyok a külső környezetre is pozitív hatással vannak. A kísérletben részt vevők sokkal elfogadóbbak, toleránsabbak és kiegyensúlyozottabbak voltak ilyen állapotban. Feltételezik, hogy ez a pozitív energetikai állapot érzékelhető valamiféle vonzalomként egy kellemes társas kapcsolat kialakulása esetében is.

A koherens állapot fizikai szinten azt jelenti, hogy szervezetünk hatékony és harmonikus működésre képes. Mentális szinten a feszültség enyhülése, érzelmi egyensúly, tisztább gondolkodás és fokozott intuitív képesség, valamint kognitív teljesítménynövekedés figyelhető meg.

Egy érdekes, az intuícióval foglalkozó kutatási terület és annak eredményei arra engednek következtetni, hogy a szív időben egyértelműen korábban reagál bizonyos dolgokra, mint azt a szem észlelhetné, és az agy feldolgozhatná. A HeartMath Intézet által publikált kísérletet megtekintheti videó formában a szívkoherencia youtube csatornáján.

A HeartMath Intézet által kidolgozott és alkalmazott technikák megtanulhatók magyar nyelven immár online oktatási formában is. További információkat a képzések oldalra kattintva talál.

Ez is érdekelheti