Rupert Scheldrake – Morfogenetikus mező
A morfogenetikus mező (morfe - struktúrát, formát jelent, a genesis szó jelentése - keletkezik) olyan, mint az elektromágneses vagy éppen a gravitációs mező. Szabad szemmel nem látható, de érzékelhető, és valószínűleg szerepe van a telepatikus jelenségek kialakulásában. C. G. Jung és Dr. Roberto Assagioli ezt a mezőt kollektív tudattalannak, a biológus kutatók pedig csoportléleknek nevezik; míg a fizikusok ezt a láthatatlan, mindent mindennel összekötő közeget kvantum mezőnek hívják.
A Rupert Sheldrake által megalkotott morfikus mezők koncepciója szerint láthatatlan kapcsolatban vannak egymással a világegyetem alkotórészei. Valahogy úgy, ahogy a Földön szinte minden pontot behálóznak a láthatatlan elektromágneses mezők. Gondoljunk a televízió, rádió vagy akár a mobiltelefonok által használt sugárzásra. Hatalmas mennyiségű láthatatlan információ vesz minket körül nap mint nap, bárhol is vagyunk a világban, akár rendelkezünk hozzájuk vevőkészülékkel, akár nem. Ma már senki sem vitatja ezeket a jelenségeket. Olyannyira a mindennapjaink részévé váltak az ezen elven működő technikai eszközök, hogy nélkülük nem is tudjuk elképzelni az életünket. Könnyen megfeledkezünk azonban arról, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottuk volna ezek használatát.
Ha tudjuk, hogy az azonos hullámhosszra hangolt dolgok képesek értelmezni ugyanazt a sugárzott jelet, akkor már nem is tűnik olyan furcsának némely – jelenleg – paranormálisnak vélt, vagy megmagyarázhatatlan jelenség. A telepátia és a parapszichológia kutatása mindig is a tudományos érdeklődés fő vonalán kívül estek. Ez viszont az elmúlt években gyökeresen megváltozni látszik, mert az állatok furcsa viselkedéseit kutatva olyan képességekkel találkoztak a kutatók, melyek azt bizonyítják, hogy nem csak az emberek képesek megmagyarázhatatlan módon viselkedni, hanem az állatok is. Felismerhetjük, hogy az emberi telepátia magyarázata azokban a kötelékekben rejlik, melyek az állati társadalmak tagjait is egymáshoz kötik. Ezzel a lépéssel a parapszichológia végre kapcsolatba kerülhet a biológiával.
Ember és állat kapcsolata
Mi is a helyzet az ember és az állatok megmagyarázhatatlan kapcsolataival? Tudományos vizsgálatok és kísérletek bizonyítják azt, amit háziállatot tartó emberek milliói állítanak, hogy a kutyák képesek megérezni és jelezni a szeretett gazda hazaindulását akkor is, ha folyton más munkahelyről, más-más időben dönt arról, hogy befejezi a munkát és hazaindul. Miért működik a macskáknál az, ha a gazdi gondolataival hazahívja az eltűnt vagy kóborló cicát? Hogyan képes egy szenvedő állat gazdáját hangtalanul oda vezetni, ahol ő bajba jutott, és a segítséget várja? Honnan tudja a beszélő papagáj megmondani, gazdája mire gondol a szomszédos szobában? Honnan tudja a macska már a telefon csörgésekor, hogy gazdája van a telefonvonal másik végén? Miként lehetséges, hogy egy háziállat megérzi a több száz kilométer távolságban lévő gazdája bekövetkező halálát? Vajon mindezek a szándékok telepatikusan hatnak egymásra a morfikus mezők közvetítésével? Scheldrake szerint igen.
Állat és állat kapcsolata
Kutatások bizonyítják, hogy az állatok szándékai más állatokra is hatnak, hiszen ez az alapja számos olyan faj együttélésének, akiknél a csoporton belül az egyes állatok tevékenységeit a csoport egésze szervezi. Számos kísérletet végeztek termeszek, hangyák, méhek milliói által alkotott kolóniákkal, melyek egyedeinek agy mérete elenyészően csekély, mégis olyan „tervrajzot” használva építkeznek aprólékos, precíz csapatmunkával és kivételes hatékonysággal, mely bámulatba ejti a tudósokat. Az életmódjukat illetően is kivételes szervezettségről tesznek tanúbizonyságot, mintha minden „törvényt” minden egyed kiválóan ismerne és betartana, melynek magyarázatát szintén a morfikus mezőben sejtik a kutatók.
Ennél is látványosabb, mikor egy madár vagy halraj egy ragadozó támadására úgy reagál, mintha felrobbant volna egy bomba. Ilyenkor minden egyed a másodperc törtrésze alatt a támadás középpontjától sugárirányban kifelé mozog, anélkül, hogy tudná a többiek milyen irányba és mikor mozdulnak, illetve neki mikor és milyen irányba kellene elindulnia. Ezt a viselkedést nem lehet egyszerűen a szomszédos egyedtől érkező érzékszervi információkkal magyarázni, mert sokkal gyorsabban történnek annál, mint ahogy az idegimpulzusok a szemből az agyba, majd az agyból az izmokba jutnak. Kísérletekkel bizonyították, hogy a raj együttes mozgásának reakcióideje kisebb, mint az egyes egyedek reakcióideje. Úgy tűnik, a közös mozgást összehangoló mező képes csupán egyetlen élő organizmusként kezelni a sok millió egyedet a siker érdekében. Valahogy úgy, mint a mágneses mező, mely meghatározza a vasreszelékek helyzetét: mindegyikét és egyszerre, tehát a mező alakítja ki a mintázatot, melyet a részek alkotnak.
Az állatok és a tárgyak kapcsolata
Az állatok képesek élettelen dolgok befolyásolására is. René Peoc’h francia kutató csirkéken végzett – és azóta sem cáfolt – kísérletei során bizonyította, hogy a keltetőben született naposcsibék a tyúkanyó helyett egy élettelen robotot is anyjukként követnek. Ha az első kötődés kialakul, a csirkék követik a robot véletlenszerű mozgását, melyet számítógép irányít. Míg a gép tetszőlegesen vált irányt és tetszőleges távolságon közlekedik, a ketrecben a csirkék ugyanazt az utat járják be. Viszont a csirkéket elválasztva, egy átlátszó dobozban tartva, mikor az állatok nem tudták követni a robotot, az elkezdett a ketrec dobozhoz közeli részén „járőrözni” a véletlenszám-generátor által irányított számítógép parancsára. Mindez azt feltételezi, hogy a csirkék hatással voltak a számítógépre, így a véletlenek hatását is befolyásolni tudták. Azoknál a kontrollcsoportoknál, ahol a robot követésére irányuló anyai bevésődés nem alakult ki, az állatok nem voltak hatással a robot működésére. Peoc’h több hasonló kísérletet is végzett, melyek bizonyítják, hogy az állatok vágyai és félelmei távolról, láthatatlanul is befolyásolják a véletlenszerű eseményeket. Mindez nem lenne lehetséges, ha a vágyak és a félelmek csak az állatok agyában léteznének. A szándékaik bizonyítottan túljutottak a fizikai testen, és eljutottak az élettelen géphez.
Előérzet
De talán az a jelenség a legérdekesebb, melyet sem a telepátiával, sem a fizikai jelekkel nem lehet megmagyarázni. Ezen jelenségek minden bizonnyal a prekognícióval, vagy az előérzettel magyarázhatók. Számos esetben jegyeztek már fel olyan jelenségeket, hogy az állatok előre jelezték bizonyos jövőbeli események bekövetkeztét. Mindannyian hallottuk már, hogy a közelgő földrengést és más katasztrófa közeledtét megérzik az állatok, és hogy képesek kutyák előre jelezni pl. az epilepsziás rohamot embereknél, akár egy másik helyiségben is, távol a fizikai érzékelések lehetőségétől. Ma már erre és a cukorbetegek vércukorszint süllyedésének érzékelésére több helyen is képeznek ki segítő kutyákat.
A leginkább zavarba ejtő jelenség, melyre a szkeptikusok nagyon nehezen tudják ráhúzni a fizikai érzékelés lehetőségét, azok az esetek, mikor a második világháború alatt a háziállatok jóval a bombariadó megszólalása előtt jelezték az eseményt, kivétel nélkül megbízhatóan és minden esetben. A fizikai érzékelésről szóló feltételezések alapján a különböző korú, fajú és nemű egyedeknek akár 350 kilométeres távolságról is hallaniuk kellett volna közelgő repülőgépek hangját. Ennek ellentmond az a tény, hogy a hang a térben minden irányban terjed, viszont az állatok figyelmeztető viselkedését csak a bombatámadás célpontjaiban jelezték. Ezen kívül gyakran előfordult, hogy a terület védelmét ellátó saját repülőgépek is tartózkodtak a légtérben, amire az állatok semmilyen módon nem reagáltak. Olyan esetet is feljegyeztek, ahol a pusztítást a hangsebességnél gyorsabb rakétával vitték véghez, melynek a meghajtása a kilövés után pár perccel megszűnt, így ballisztikus pályán, hangtalanul közeledett a céljához. Ezekben az esetekben az információ terjedése ismeretlen, csupán a szándék ismert, amit a támadás elindításával kezdeményeztek jelentős távolságból emberek.
Szintén a jövőbeli események előrejelzéseként értelmezik az állatok furcsa viselkedését az emberek „hirtelen halálát” megelőző időszakban. Több dokumentált esetet is ismerünk, mikor jó fizikumú, egészséges, életerősnek tűnő emberek kutyái vagy macskái megmagyarázhatatlanul kezdtek el viselkedni a tragédiát megelőzően, akár hat nappal korábban. A furcsa viselkedésre csak a szeretett gazdi halálát követően sikerült magyarázatot adni.
Talán éppen ideje elvetni azt az elképzelést, hogy az információk nem képesek klasszikus értelemben vett időérzékelésünk szerint az időben visszafelé is áramolni.
Az emberek megmagyarázhatatlannak tűnő képességeiről, melyek bizonyítják a morfogenetikus vagy kvantum mező létezését, egy következő cikkben részletesen írunk majd.
Ha érdekesnek találta a cikket, keresgéljen tovább a témában!
